Hogyan adaptálódjunk a modern nyelvtanulási módszerekhez?

Mi a legjobb módszer? Kinek van igaza?

Nézzük csak, hogy mik is a mostani trendek! A teljesség igénye nélkül itt vannak a főbb vonalak, amik megtalálhatóak a jelelegi piacon:

• kizárólag online tanulás (tanári segítség, csoport nélkül) appokkal vagy megvárárolt anyagokkal
• online csoporttal tanulás
• online egyéniben tanulás
• személyesen csoporttal tanulás
• személyesen egyéniben tanulás

Vegyük sorra a felsorolt lehetőségek előnyeit és hátrányait

Az elmúlt évtizedben hatalmasat változott a világ. Az emberek régen – elsődlegesen opciók hiányában – mindig személyesen jártak nyelvórákra. Az előnyei egyértelműek: ad egy keretrendszert, személyesen találkozol a csoporttársaiddal és az oktatóval és tudod, hogy lesz időd és lehetőséged arra, hogy másokkal, mások előtt tanulhasd és beszélhesd a nyelvet. Úgy tanulsz, mint régen az iskolában, könyvvel, füzettel és tanteremmel. Hátránya is van viszont: el kell jutnod az adott helyszínre. Ez jobb esetben városon/településen belül jelent egy rendszeres ingázást, rosszabb esetben nagyobb távolságokat is meg kell tenni azért, hogy időben ott lehess az órán, ami lehet, hogy azt jelenti, hogy többet utazol, mint amennyit a nyelvórán ülsz. Na és mi van akkor, ha a szimpatikus nyelvtanár vagy intézmény az ország vagy ne adj isten a világ másik felén van? Lássuk be, oda nem fog tudni senki ingázni. Az emberek többségének az ingázás már nem kényelmes, hiszen sok a munka, esetleg ezen felül akár még gyermekeik is vannak, akiknek szintén el kell jutniuk különböző különórákra és még hosszasen lehetne sorolni.

Az online csoportos vagy egyéni órák megoldják az ingázás okozta időveszteséget és stresszt. Lebontják a határokat, nem számít, hogy az oktató milyen messze van, amíg mindenkinek van egy stabil internetkapcsolata és eszköze a tanuláshoz. Az idősebb generáció számára ez még mindig egy szokatlan forma, hiszen sokan (szinte) soha nem tanultak ilyen formában. Nehézség lehet az online elhelyzett dokumentumokat megtalálni vagy egyáltalán elnavigálni az online linkek és rendszerek világában. Sokan nem érzik, hogy jól tudnak online kapcsolódni vagy nem értik az íratlan online meetingek szabályait (mint kikapcsolni a mikrofont, ha nem beszélünk). Másoknak pontosan az a nehézség, hogy egész nap otthonról dolgoznak és tehernek érzik, ha még 1-1,5 órára beüljenek egy képernyő elé. A fiatalabb generációnak ezzel szemben pontosan ez a megszokott. Sokkal gyorsabban átlátják és használják az online plattformokat. Ők inkább chatelnek, mint beszélnek és sokaknak fontosabb a kényelem, mint a személyes jelenlét. 

A legújabb trend az, amikor teljesen online tanulnak a diákok. Sokan appokat használnak, vagy kombinálják azokat letölthető anyagokkal, youtube-videókkal, mesterséges intelligenciával. Ennek az az előnye, hogy sokkal olcsóbb, mintha egy oktatónak fizetnél és elsőre úgy tűnik, hogy azzal, hogy teljesen magadnak osztod be az időd és nem kell időpontra megjelenned (online vagy személyesen) valahol, sokkal hatékonyabban fogsz tudni haladni. A buktató ebben ott van, hogy a nagy szabadság mellett az emberek többségének nehéz önfegyelmet gyakorolni és valóban rendszeresen leülni tanulni és gyakorolni, mint ahogy azt nagy eséllyel az elején eltervezte. Az alkalmak és az intenzitás a legtöbb esetben ritkul, a nyelvtudás pedig megreked vagy elvész. Emelett van még egy nagyon fontos pont a képletben: a nyelv az egy élő dolog. Ahhoz, hogy önbizalommal tudd használni – főleg beszélni – ahhoz szükséged van arra, hogy akár kiszámíthatatlan helyzetekben, élő emberekkel tudd gyakorolni a beszédet. 

Oké-oké, ez mind szép és jó. De akkor mi itt az igazság?

Sorry to disappoint, de nincs univerzális igazság. Ennek ellenére örömmel megosztom oktatóként a tapasztalataimat és a véleményemet. 

Klisének tűnhet, de valóban így van: minden ember más, nem lehet kijelenti, hogy bizonyos módszerek teljesen működésképtelenek lennének mindenkinél, mint ahogy azt sem, hogy egy bizonyos módszer lesz a tuti befutó. Ha van tapasztalatod nyelvtanulásban, akkor lesz elképzelésed arról, hogy melyik módszer van számodra a legközelebb ahhoz, amit be tudsz vállalni a mindennapi teendőid mellett. 

Ha nincs, akkor ki kell próbálnod azt, ami szimpatikus. Ha nem működik, akkor pedig váltani addig, amíg azt érzed, hogy van haladás és sikerélmény. 

Sikerélmény. Ízlelgessd kérlek ezt a szót, mert erre van szükséged ahhoz, hogy fennmaradjon a motivációd a nyelvtanulásban. A sikerélmény sok formában jöhet. Lehet egy hibátlanul kitöltött feladat, vagy egy fogalmazás, amiben csak alig, vagy nincs is korrekció, esetleg egy sikeres nyelvvizsga. De ha őszinte akarok lenni, a tanulói sikerélmények, amikről én a legtöbbet hallok ennél sokkal életszagúbbak. Az igazán érezhető sikerélmények ott indulnak, amikor el tudja a diák mondani azt, ami a fejében van. Vagy amikor anyanyelvi közegben megérti, amit mondanak neki és tud válaszolni. Ide leginkább egy erre valóban fókuszt fektető tanár által instruált csoport vagy egyéni óra tud eljuttani. 

Miért gondolom, hogy szükség van oktatói jelenlétre?

A válaszom egyszerű: van egy kontrollált közeg, amiben kijavítanak, ha nagyon félremegy valami, és rá vagy kényszerülve, hogy beszéld a nyelvet, amit tanulsz. Nem ciki hibázni, a fontos az, hogy tanulj belőle. Így fog stabilizálódni a nyelvismereted és így lesz valóban egyre több sikerélményed. Mindenkinek vannak anekdotái arról, hogy milyen nagyon fura dolgokat mondott, amikor még kevésbé beszélt egy-egy nyelvet, ez a tanulási görbe része, amit egyszerűbb egy biztonságos közegben átélni és hidd el, azután nagy eséllyel soha többé követték el ugyanazt a hibát. 

Csoportos vagy egyéni nyelvtanulás?

Jócskán megosztó téma ez. Az egyéni sokaknak kényelmesebb, hiszen az oktató teljes fókusza a diákon van, nem kell alkalmazkodni másokhoz, a csoportokban ezzem szemben több emberrel gyakorolhat, tanulhat mások hibáiból is. A csoportos óráknál általában azzal van a baj, hogy nagyobb lehet a különbség a csoporttagok között. Van, aki nagyon motivált, esetleg már kicsit előrébb is tart és személyes okokból fontos számára, hogy rövid időn belül sokat fejlődjön, míg mások nem sietnek, esetleg kevesebb idejük is van foglalkozni egy-egy anyaggal, így végül az egyiknek lassú, a másiknak rohanóssá válik a tempó és ez frusztrációhoz vezet.
Emlett, még mindig azt gondolják sokan, hogy Ó!, bejelentkezem egy A1, B1, B2 stb. csoportba és egy pár hetes kurzus alatt mindent megtanulok, ami az adott szinthez kell, a végére profi leszek és mindent szuperül tudni fogok. Ezeknek a fix ideig futó csoportoknak az a feladata, hogy adott mennyiségű nyelvtant megtanítson valamennyi szókinccsel adott időintervallumon belül. Ebbe az elmélyült gyakorlás, főleg a szóbeli fókusz nem, vagy csak limitáltan fér bele. A legnagyobb gond ezzel, hogy a gyorsan kapott nagy mennyiségű információ gyakorlás nélkül könnyen újra elveszik.

Miben mások az én csoportjaim?

Folyamatosan futó csoportok vannak, amik kezdő, haladó stb. kategóriában mozognak, hogy legyen egy viszonyulási pont a nyelvtanulók között.
Miért látok ebben értéket? Az én célom az, hogy megtanuljátok használni a nyelvet és legyen bátorságotok beszélni, lehetőleg minél helyesebben.
Oké, de ehhez mi kell?
Szókincs, hallásértés, íráskészség, nyelvtan (igen, tudom a német nyelvtant mindenki utálja, de attól még fontos), de a leglényegesebb: beszédkészség és gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás. Ó, és a gyakorlást, mondtam már? 😉 

Nem használok fix tankönyveket, mert jó szívvel nem tudom ráhúzni egy-egy csoportra őket, mivel minden csoportnak más igényei vannak, más a tempó, mások a célok. Ha tudom, akkor új csoportok indulásánál úgy javaslok csoportot a jelentkezőknek, hogy a hasonló elképzelésekkel, célokkal rendelkező embereket igyekszem összehozni, ez elképesztően sokat tud dobni a csoportdinamikán. Ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni, a csoportok indulása előtt is van egy 10-15 perces ingyenes konzultáció a jelentkezőkkel, amiben figyelmesen meghallgatom, hogy az adott diák mit keres és elmondom, hogy én mit tudok nyújtani. Persze, a meghirdetett időpont sem mellékes, természetesen megesik, hogy az időpont nagyobb prioritást élvez a diákoknál a csoportok választásánál.

A piacon található fix ideig futó kurzusoknál le kell kötnie magát a tanulónak a kurzus teljes időtartamára, akkor is, ha esetleg az első hónapban rájön, hogy ez nem neki való. Nálam mindenkinek mindig csak egy adott hónapra kell elköteleznie magát (havi bérletrendszer) és ha lát benne értéket, akkor jön tovább a következő hónapokra. 

A talán legfontosabbat eddig még nem is említettem: az emberek a mai világban keresik a kapcsolódási lehetőséget. A Covid óta érezhetően felerősödött az a tendencia, hogy sokan magányosak, mert sok a home office, kevesebbet vannak emberek között, összességében kijelenthető, hogy sokan demotiváltabbak vagyunk és nehezebb kapcsolódni a kollégákkal, új emberekkel.
Valami érezhetően megváltozott.
Az én hitrendszerem az, hogy kell egy közösség ahhoz, hogy tartósan szeressünk valamit csinálni, főleg nyelvtanulásnál, aminek a célja tulajdonképpen az, hogy szociális interakciókba lépjünk az adott nyelven más emberekkel. Éppen ezért biztosítok platformot  a csoportoknak arra is, hogy – ha akarnak – kapcsolódjanak a németen keresztül egymással az órákon túlmenően is. Kérdezzenek, küldjenek mémeket, beszélgessenek németül bármiről, amiről szeretnének. Minél több a nyelvi input, annál jobb a tanulási folyamat. Ezekben a csoportokban én is aktívan benne vagyok, tehát ha nyelvi kérdések merülnek fel, akkor örömmel segítek.

Röviden összefoglalva: sikerélmény

Röviden összefoglalva, ugyan hatalmas a paletta a modern nyelvtanulási módszerekben, de véleményem szerint a kulcsa annak, hogy a lehető legjobban tudj nyelvet tanulni, abban rejlik, hogy találd meg azt a módszert, ami számodra élvezhető, amivel van sikerélményed és figyelj rá, hogy úgy tanulj, hogy fokozatosan, egyre jobban tudd magad kifejezni szóban és írásban is.